Hamuban sült pogácsa

Azt hittem, hogy tudom, milyenek a mesék. Úgy gondoltam rájuk, mint egyszerű történetekre, amikben „fekete-fehér” hősök küzdik jelképes harcukat a világgal. Láttam a gyerkőcökön, ez működik. Tanulhatnak belőle. Ezért is voltam biztos abban, hogy mesét olvasni kell. Olvastam is. Nekik.

Mulattam, ahogy kikerekedett a szemük, amikor a „donosz bácsi” végre véget ért. Aztán megfogadtam, na ezt többet biztos nem mesélem, hiszen a végére elevenebbek lettek, mint mikor belefogtunk. Sokszor jelentett szinte fizikai kínt ébren maradni mesélés közben, mert hát annyira előre lehetett tudni mindent. Meg hát este, fáradtan nem egyszerű az.

Aztán megismertem más meséket. S rájöttem, korábban nem is tudtam milyenek a mesék. Nem tudtam azt sem, hogy vannak olyan mesék, amik élethelyzeteket, sorsfeladatokat, lélekpróbákat vesznek sorra. S mint ilyenek, inspirációt nyújtanak(!) számomra egy lehetetlennek tűnő feladat, probléma megoldásához. Arról meg fogalmam sem volt, hogy a magyar mesehagyomány foglalkozik a generációkon átívelő lelki blokkokkal. Sőt, a helyzet oldására is van jó kis ötlete.

Pedig vannak ilyen mesék is. S amikor olvasod őket, hihetetlen intenzitással érzed ott magad egy régi szituációban. Újra olyan elevenen, érzelmekben gazdagon, mint amikor megtörtént. S te mindezekre mondhatod: Ugyan már, csak nem fogom kínozni magam, hogy újra éljem a régi érzéseket! Felejteni!!! Csak ez lehet a megoldás!  Válaszként csak azt tudom neked felelni, amit én éltem át a könyv olvasása közben. Újra átélni régi érzéseket, valóban nagyon nehéz volt. Nem is repesett a szívem a boldogságtól. Aztán mégis sokkal könnyebb lett. Sokkal könnyebb!

Hát, ilyen meséket dolgozott fel Leszkoven László Magyar népmeséink – mindennapi útravalóink című könyvében. S tudod, mi a fantasztikus? Hogy arról most még fogalmad sincs, benned milyen érzéseket, emlékeket és gondolatokat fog elindítani egy-egy ilyen mese. Mert az tuti, hogy neked is lesz élményed vele kapcsolatban. Olvasd hát őket bátran!

Nem voltak egyszerűek a témák, mert világlátásról, cselekvési stratégiákról és helyzetmegoldásokról beszélgettünk. Mennyi-mennyi emléket és gondolatot ébresztett ez a jelenlévőkben. Láttam, szemben ültem veletek 🙂

De! A mesékkel valahogy könnyen ment. Ez is.

Mindez, Leszkoven László  Magyar népmeséink – mindennapi útravalóink című könyvének bemutatóján.