A lélek nyelvén
Ez is csak egy hétköznap reggel volt. Kicsit sietős, kicsit kapkodós. De az a fajta, amikor semmi sem megy gördülékenyen. Mert a tesi cucc még mindig nincs berakva, meg rajzra is vinni kell a tustintát, ami tegnap óta szőrén-szálán eltűnt. Mert már annyira ráfeszültem, hogy esélyem sem volt. Ó, csak a gond, a nyűg! Aztán… Tovább »