Öt éve már annak, hogy felvettem életem eredendő fonalát, és újra elkezdtem a beszéddel foglalkozni. Régi érzéseimet próbáltam feleleveníteni; érezni azt, amit akkor, régen. Ott akartam folytatni, ahol egy bő évtizeddel korábban abbahagytam. Sok kínlódás után jöttem rá, ez óriási hiba volt, hiszen közben változtam. Változtam, mert tapasztaltam. Megéltem én is rengeteg ármánykodást, önző játszmát,… Tovább »

Találkozni valakivel, mindig különös ajándéka az életnek. Ha a sors kegyeltje vagy, barátra lelsz. Ha szerencséd van, ellenségeddel találkozol 🙂 Általa biztosan meglátod majd, mit hanyagoltál el magadban. De ha idegenek maradtok is, akkor is kaphatsz tőle életre szóló ajándékot. Egy közoktatási konferencián ültem a Lillafüredi Palotaszálló nagytermében. Tudtam, rendkívüli előadó következik a szünet végeztével…. Tovább »

Kicsi korom óta jóban vagyok a beszéddel. A családi legendárium tanúsága szerint, jóval később tanultam meg menni, mint tisztán, helyes artikulációval, gördülékenyen beszélni. (Meglepő volt ez nagyon, mivel közvetlen környezetemben a ruszin hagyomány alapvetően meghatározta a beszélt nyelvet.) Számomra a beszéd mindig is személyiségem bemutatásának lehetőségét jelentette. Egy könnyed valóságot, ahol kipróbálhattam szavaim erejét, játszhattam… Tovább »